Szerző: szocsaba

Mindig is izgalmasnak találtam az utazást, de most először repültem teljesen egyedül. A célállomásom Finnország volt, ahol néhány napot tölthettem abban az iskolában, ahol a nagynéném tanít, és közben felfedeztem Helsinkit – sőt, még egy másik országba is áthajóztunk.

Az utazás már a budapesti repülőtéren elkezdődött. Miután elbúcsúztam a szüleimtől, kicsit izgultam, hogy minden rendben menjen, de végül sima volt a beszállás. Bár odafelé nem az ablak mellé kaptam helyet, így is egész jól végig követhettem, ahogy a repülő felszáll, és a felhők fölé emelkedünk. Finnországba érve rögtön megcsapott a friss, hűvös levegő – nagyon más volt, mint itthon!

A rokonaim fantasztikus vendéglátók voltak. Az első perctől otthon éreztem magam náluk. A felnőttekkel, Eddával és Payóval, és persze a gyerekekkel, Zakyval és Noorával rengeteget szórakoztunk. Sok közös programunk volt: társasjátékoztunk, jártuk a várost, az üzleteket és kisebb vagy éppen nagyobb kiruccanásokra mentünk.

Folytatás a képre kattintva!

A sakkot Indiában találták ki időszámításunk szerint 600 körül. Bár szabályai nagyon eltértek a ma ismert játéktól, a cél ugyanaz volt, mattot adni a királynak, azaz elérni azt, hogy a király a táblán sehova se tudjon lépni. Ezt a játékot abban az időben chaturangának nevezték.

Európában sokkal később, majd csak a 17-18. században jelent meg keletről, és terjedt el az egész kontinensen. Az első világbajnokságot pedig még később, egészen pontosan 1886-ban rendezték meg, és az osztrák származású Wilhelm Steintitz nyerte.

Napjaink legnépszerűbb sakkozója a norvég Magnus Carlsen, aki immár 10 éven keresztül védte meg a címét, mellyel csúcstartó. 2023-ban önként lemondott címéről ,,túl könnyű nyerni” szöveggel. A sakktörténelemben ez először történt meg, így a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a világranglista első két helyezettjét játszatta a vébén. 2023-ban a kínai Ding Liren győzte le az indiai Dommoraju Gukesht, de 2024-ben Gukesh győzött. A csapatvébét is Ázsia nyeri már öt éve, így mondhatjuk, hogy 1400 év után a sakk visszatalált hazájához.

A sakknak is van olimpiája, de nem az, amit mindenki ismer, hanem ez egyedüli sportként szerepel. És mivel a sakk egy speciális ,,sport”, speciális olimpiája van. Az első hivatalos esemény Londonban volt, és Magyarország nyerte. 2024-ben hazánk immár a második sakkolimpiáját rendezhette.

A legsikeresebb női sakkozó Polgár Zsuzsa az eredményei miatt, de a húgát, Polgár Juditot még jobban elismerik, ugyanis ő férfi mezőnyben indult és ért el szép eredményeket.

Jómagam is egészen kicsi korom óta sakkozom, és nagyon kedvelem ezt a szellemi próbatételt, mert megnyugtat és kihívások elé állít.

A Hunglish, azaz a magyar és az angol nyelv furcsa keverése nem csupán a gyerekek körében terjedt el, hanem szinte minden korosztályt érint, de főleg mi, a fiatalok használjuk. Persze az idősebbek is hajlamosak a nyelvek mixelésére. A reklámokban, filmekben és a médiában az angol egyre dominánsabb szerepet kap, ami tovább erősíti a Hunglish jelenlétét. A különböző angol szavak és kifejezések bekerültek a magyar beszédbe, és ma már szinte természetes, hogy a magyar mondatok közepén az angol szavak is felbukkannak. S néha ez problémát is okozhat, mert nem mindenki érti az elhangzottakat. Ha túl sok idegen szóval beszélünk, azok, akik nem tudnak jól angolul, nem biztos, hogy megértik, mit akarunk.

A Hunglish egy kicsit olyan, mint egy játék, de fontos, hogy ne vigyük túlzásba, mert akkor könnyen elfelejthetjük a magyar szavakat. Ezért is ügyeljünk arra, hogy ne keverjük túl sokat a két nyelvet.

Íme egy példa: goingolhattok a plázába shoppingolni, de sokkal egyszerűbb és szebb, ha csak simán vásárolni mentek.

Napjainkban a tudomány rohamosan fejlődik, rengeteg új, lenyűgöző dolog gurul le a gyártósorról. Egyik ezek közül a 3 dimenziós nyomtató. Végtelenül érdekes, hogy ez a gép a semmiből egy akármilyen alakú tárgyat létre tud hozni korlátozott méretben.

A nyomtatás úgy kezdődik, hogy egy szoftver (számítógépes program) pár mikrométer vastag rétegekre bontja fel az adott tárgyat (1000 mikrométer=1mm), tehát ezt valahogy úgy képzeld el, hogy van egy üreges kockád, aminek a falait 1000-10000 részre bontod, és ezeket kezdi nyomtatni a gép. Ez a folyamat eltarthat pár percig vagy akár pár óráig is, ez a tárgy vastagságától, nagyságától vagy bonyolultságától függ. Az is befolyásolhatja a nyomtatás hosszúságát, hogy mennyi réteget képzünk – és most mondhatnád azt, hogy minél kevesebbet, annál jobb, de az igazság az, hogy minél több réteg van nyomtatva, annál simább, alaposabb lesz a végeredmény.

Az emberek többsége abban a tévhitben él, hogy ez a technológia megfizethetetlenül drága, de ebben nagyon is tévednek: a nyomtatók egyre olcsóbbak, ahogy fejlődnek, és ma már egy tökéletes nyomtatót lehet kapni 50-65 ezer forintért. Szóval, ha felkeltettem az érdeklődésed, akár erre is gyűjtögetheted a zsebpénzt!

A gyermekkorom életem egyik legszebb időszaka volt, noha érdekes körülmények között nőttem fel a Partiumban. Szatmárnémeti a szülővárosom, több mint 90 ezer lakosa van jelenleg, közülük 31% (28152 fő) magyar anyanyelvű. Ez egy gyönyörű, 1000 körül létrejött magyar város, ahol még a nagy diktátori románosítás előtt, 1910-ben 34 900 lakos közül 33 100 magyar volt.

(Kedves hittanoktatónk, Oláh Noémi néni írása a képre vagy a címre kattintva folytatódik.)