Borók Anita: Ballagás
Ballagóként állunk itt ma,
Szívünkben csak büszkeség,
S bár egy út ma véget ér,
Kezdődik egy újabb – álmaink felé.
Borók Anita: Úgy hiszem
Ha a szeretet nem létezne,
sötétség költözne örökre a szívekbe.
Az emberek szeretetre méltó énjében
szürkék lennének a napok s az évek,
s szomorú emberek, szomorú városokban élnének.
Szoboszlai Csaba: Kéket
könyveket szeretnék
nézzen csak bátran szét
prózát vagy lírát? kortársat? szépet?
kéket lehetőleg sötétkéket
ilyen döntést ön szín alapján hoz?
persze hisz ez megy otthon a falhoz
Borók Anita: Embernek lenni
Várni a pillanatra, ami talán sosem jön el,
Gondolkozni az időben, mi átölel.
Csillagokat nézni a mindenségben,
Várni, várni a reménységre.
Hollik Milán: A tudás lapjai
Régimódi könyvek a poros polcon,
A tudás bölcsőjében ringatózom,
A betűk szárnyától szárnyal a gondolat,
A tanulás öröme szívemben matat.
Kegyes Gréta: Elmélkedés
A gyerekek kifürkészhetetlenek.
Ha látnánk gondolataikat,
talán megértenénk gondolkozásukat!