A sakkot Indiában találták ki időszámításunk szerint 600 körül. Bár szabályai nagyon eltértek a ma ismert játéktól, a cél ugyanaz volt, mattot adni a királynak, azaz elérni azt, hogy a király a táblán sehova se tudjon lépni. Ezt a játékot abban az időben chaturangának nevezték.
Európában sokkal később, majd csak a 17-18. században jelent meg keletről, és terjedt el az egész kontinensen. Az első világbajnokságot pedig még később, egészen pontosan 1886-ban rendezték meg, és az osztrák származású Wilhelm Steintitz nyerte.
Napjaink legnépszerűbb sakkozója a norvég Magnus Carlsen, aki immár 10 éven keresztül védte meg a címét, mellyel csúcstartó. 2023-ban önként lemondott címéről ,,túl könnyű nyerni” szöveggel. A sakktörténelemben ez először történt meg, így a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a világranglista első két helyezettjét játszatta a vébén. 2023-ban a kínai Ding Liren győzte le az indiai Dommoraju Gukesht, de 2024-ben Gukesh győzött. A csapatvébét is Ázsia nyeri már öt éve, így mondhatjuk, hogy 1400 év után a sakk visszatalált hazájához.
A sakknak is van olimpiája, de nem az, amit mindenki ismer, hanem ez egyedüli sportként szerepel. És mivel a sakk egy speciális ,,sport”, speciális olimpiája van. Az első hivatalos esemény Londonban volt, és Magyarország nyerte. 2024-ben hazánk immár a második sakkolimpiáját rendezhette.
A legsikeresebb női sakkozó Polgár Zsuzsa az eredményei miatt, de a húgát, Polgár Juditot még jobban elismerik, ugyanis ő férfi mezőnyben indult és ért el szép eredményeket.
Jómagam is egészen kicsi korom óta sakkozom, és nagyon kedvelem ezt a szellemi próbatételt, mert megnyugtat és kihívások elé állít.